A mai nap két dologról fogok írni.
1.A sokat emlegetett "világhírű edzője" Madárnak nem más mint az újonnan kifejlesztett Micoach az Adidastól. Ez az óra azért is jó,mert szinkronizálható a számígéppel,és nem csak az edzés,vagy gyakorlat végi ,hanem a teljes edzésidő alatti pulzusról tudomásom lesz,akár grafikusan is..
2.Szorosan kapcsolódik a témához, és a "hétköznapi" és a "profi" szakembereknek is szánom:
Kis pont vagyok én az éterben ,hogy magamnak sajátítsak ki egy elméletet,viszont bántó az mennyire nem figyel az edzőtársadalom színe-java,az orvosi kutatásokra,eredményekre. Emlékszem mennyire utáltam az alapozást,hiszen kilométerek tucatjait kellett lefutnom évról-évre főleg labda nélkül,ami egy labdarúgónak elég keserves élmény.Akkor vakon hittem benne,hogy minél többet jár a lábam,annál jobb leszek. Csak egy-egy nemzetközi mérkőzés alkalmával szembesültem azzal,ami itthon elég,az a profik között édeskevés. Az IFBB edzőképzését vezetve lehetőségem nyílt és nyílik orvosokkal,professzorokkal konzultálni elméletekről, dogmákról,amik rég idejemúlttá váltak,csak sokkal könnyebb a beváltat csinálni évről-évre, mint hogy újításokat vezetnénk be.
Az első és legfontosabb vonal amit követek: Az emberi test mindíg az őt ért körülményekhez alkalmazkodik,próbál megfeleni. Nagyobb terhelésnél a nagyobb terheléshez. Mindez az un. genetikai határig húzható fejleszthető. Ami engem borzasztóan érdekelt,hogy egy profi sportoló állóképességén biztos,hogy csak a sok -sok futás tud változtatni. Lehet,hogy meglepő lesz a válasz,de egy kicsit sem. Nem az az un. lihegés nélküli tartós futás az,ami miatt valaki profi lesz. Ahhoz szenvedni kell.
Abban az esetben, ha a töréspont fölötti zónában dolgoztatom Madarat rendszeresen,akkor a stady state állapot automatikusan fejlődik. Magyarul: Nincs határ,csak az előző edzésen elért eredmény.Az a minimum.Attól mndíg többet kell csinálni,hogy a teste folyamatosan változzon,erősödjön.
A tények engem igazolnak,ill. elnézést Dr. Apor Pétert,aki publikálta a cikket egy orvosoknak szánt havi folyóiratban.Amikor az elmélet találkozik a gyakorlattal,ott nincs 3. lehetőség.Madár által elért aerob paraméterek nyomtatva vannak,és mivel az én pályám nem szubjektív, hanem objektív tényeken és számokon nyugszik,nem érdemes vitatkozni vele.
Nem tudom kihagyni,de próbálom egyszerűen elmagyarázni. A boksz és a labdarúgás terhelési szempontból szinte azonos. A használt izomrostok két tipusa közül 80%ban a gyorsakat,20%-ban a lassúakat használja.A gyors izomrostok hamar fáradnak,de nagy erőkifejtésre képesek, a lassúak ennek az ellentéte.
Itt rögtön felmerül a kérdés az elejével kapcsolatban,ha ez így van miért kell sok km-t futni? NEM KELL!
Az aerob állóképesség szenzitív korszaka 6-14 év között van. Az utánpótlás edzőknek kellene ezzel foglalkozni,nem pedig a felnőtt profiknak.Van viszont egy nagyon fontos dolog ezzel az edzéssel kapcsolatban: Minden nap meg kell halni ahhoz,hogy másnap újjászüless. Ez megy Madárnak! Van hite,ereje,kitartása.
A magyar labdarúgónak viszont nem megy..Nekik egy sincs meg ezek közül..
30 éve keresik mitől rossz a magyar foci. Nem kell messzire menni,csak el kell olvasni ezt az írást.